Tünetek

• Az afáziák jellemző tünetei között feltűnően gyakoriak az agrammatizmusok, diszgrammatizmusok és az agnóziák, amelyeknek enyhébb formái más beszédhibák esetében is előfordulnak, és amelyek általában olvasás-írászavarokkal járnak együtt.
• Az agrammatizmusok, diszgrammatizmusok közé sorolják a szóbeli és írásbeli közlés azon zavarait, amelyek a helytelen mondatfűzésben, a hibás raghasználatban, a téves egyeztetésekben mutatkoznak meg. Legenyhébb formájában csupán azt tapasztaljuk, hogy a spontán beszédben fordulnak elő toldalék-tévesztések. 
• Súlyosabb eseteiben a spontán beszéd grammatikai szerkezete teljesen rendezetlen, de a mondatokat előmondás után jól visszaadja.
• A legsúlyosabb formájában az agrammatizmusban szenvedő képtelen az előmondott mondatokat megismételni, legfeljebb a mondatrészek helyes visszaadására képes.
• Az agnóziák a különböző érzékterületek (hallás, látás, tapintás) terén megmutatkozó alakfelismerési zavarok. Jellemzi őket, hogy az agykéreg magasabb analizáló és szintetizáló területei károsodnak, ugyanakkor az elemi érzékelés képessége ép.
• A hallás területén jelentkező agnóziák a szó akusztikus alakjának és jelentésének fel nem ismerésében mutatkoznak meg (verbális akusztikai agnóziák).
• A látási agnóziák nem teszik lehetővé a szó írott alakjának felismerését, de alapjai lehetnek a számolás zavarainak (diszkalkulia) is.

Kísérő tünetek

Az elsődleges nyelvi sérüléshez bármely afáziaformánál kiegészítő sérülések csatlakozhatnak, melyek a terápiát befolyásolhatják.

• Dysarthria: a beszéd akadályozottsága, mely a beszédizomzat bénultsága vagy koordinációs zavarai miatt lép fel.
• Apraxia: cselekvések, mozgások kivitelezésének zavara.
• A látótér beszűkülése, valamint a jobb testfél bénulása.
• A megjegyzőképesség zavara.
• Koncentrálóképesség zavara.
• Átváltás zavara az egyik feladatról vagy témáról egy másik feladatra, illetve témára.
• Konstruktív (vizoumotoros) zavarok. Nehézségek jellemzők a rajzoláskor és a betűk írásakor.
• Erős teljesítmény- és hangulatingadozás, gyors fáradékonyság.
• Erős lelassulás, ezekben az esetekben a betegek gyakran meg tudják oldani a feladatokat, ha elegendő idő áll a rendelkezésükre.
• Keringési zavarok, fáradékonyság, demenciás jelenségek léphetnek fel.

Forrás:
Eva Maria Engl – Dr. Anneliese Kotten – Ingeborg Ohlendorf – Elfi Poser: Gyakorlatok az afázia terápiájához, Medicina, Budapest, 1990.
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.