Tükörtábla-terápia

Mi a tükörtábla-terápia? 

A tükörtábla-terápia a diszlexiás-diszgráfiás tünetegyüttes terápiájában felhasználható új grafomotoros lehetőség. Saját vizsgáló-eljárással rendelkezik. A vizsgálat és a terápia eszköze is a tükörtábla, mely nem anyagáról, hanem funkciójáról kapta a nevét. Legfontosabb feladata a két kéz írásmozgásának tükrözése, tükröztetése. Ez a tükörfunkció valójában a két agyfélteke tükörpontjainak összeköttetéseit biztosító kérgestest feladatával analóg. Így a vizsgálat feltárja az e téren meglévő funkcionális problémákat, és a terápia alkalmat ad azok korrekciójára.

Kiknek ajánlott a tükörtábla-terápia? 

A tükörtábla-terápia a lateralizációs fejlődés elmaradása esetén alkalmazható grafomotoros, fejlesztőpedagógiai módszer. Tág életkori határok között, gyermekek és felnőttek körében is alkalmazható. Különösen ajánlott 8 éves kor felett, a diszgráfiás tünethangsúlyú diszlexiás iskolások reedukációja során. Indokolt a rossz vizuomotoros koordináció, a keresztezett szem/kéz dominancia, valamint olyan olvasászavar esetén, amikor különösen a vizuális (optikai) percepció működési elégtelensége okozza a betűtévesztéseket és az értelemzavaró szótorzításokat. Egyes elemei már beépíthetők az iskolakezdés előtt álló, 6 éves óvodások diszlexia- prevenciós foglalkozásaiba, valamint - mivel felső korhatára nincs - az írás- és olvasászavarral küzdő fiatalok, felnőttek számára is nyújthat bármely életkorban korrekciós lehetőséget. A FIGYELEMZAVARRAL küzdő gyermekeket is jól leköti és stabilizálja, megnyugtatja a kétkezes tevékenység egyszerűsége és biztonságnövelő jellege.

Milyen eredményeket várhatunk a tükörtábla-terápiától? 

Harmadik éve alkalmazom ezt a módszert fejlesztőpedagógusként az Érd Megyei Jogú Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül. A legjobb eredményeket azokban az esetekben tapasztalom, ahol egyéb terápiában is részesül a gyermek. Az óvodásoknál grafomotoros, az iskolásoknál helyesírásfejlesztéssel kombinálom a tükörtábla- terápiát. Középiskolásoknál 3-4 hónapos terápia is elég. Az alaki diszgráfiás tünetek hamar javulnak, a korábban csak csúnyán író gyermek képes lesz szépen is írni, de a tünetek tartós megszüntetéséhez a rossz beidegződések leépítéséhez otthoni, hagyományos írás-gyakorlás is szükséges, különösen a nagyoknál.

Mitől újszerű a tükörtábla-terápia? 

Fejlődéspszichológiai és neuropszichológiai megközelítésével ötvözi az agykutatás legmodernebb ismereteit és a könnyed játékosságot, a legtermészetesebb gyermeki sajátosságot. 8 éves kortól felnőttkorig, mind az alaki, mind a tartalmi diszgráfiás tünetek kezelésében játékosan alkalmazható. (A prevencióban már 6 éves kortól.) Kétkezes szinkronmozgáson alapuló motoros terápia. Intermodális kapcsolatokat erősít a vizuális, az auditív és a mozgásos csatornák között. A tükörtábla elválasztja egymástól a két szemet, miközben azok a kezek szinkronmozdulatait követik. Ezáltal két lényeges agyi folyamatot segít elő: egyrészt differenciálja a domináns kéz mozdulatait a másik kéz tükörmozdulataitól, másrészt megerősíti, azonos oldalra rendezi a vezető szem-domináns kéz kapcsolatot.

Mitől korszerű a tükörtábla-terápia? 

Neuropedagógiai szemléletű: a diszgráfia vizsgálata és terápiája során napjaink kognitív idegtudományi eredményeinek a fejlesztőpedagógiai gyakorlatba történő beépítésére törekszik. Fejlődés-neuropszichológiai szemléletű: a tanulási zavarok kezelésében alkalmazott neurokognitív ismeretek nem statikus értelmezésére törekszik. A gyermeki agy és a szociális, értelmi és érzelmi fejlődést egyaránt biztosító környezet dinamikus kölcsönhatását tekinti elsődlegesnek. 

Mi a tükörtábla-terápia indikációja, azaz mely tünetek alapján kezdhetjük el a terápiát?
 
A pszichomotoros dominancia-teszttel megállapíthatjuk a gyermek lateralizációs fejlődésének szintjét. A fejlesztés centruma a szimmetrikus fejlődési szint. A tükörtáblás fejlesztés kezdetekor tehát a 8 év feletti gyermeknek már képesnek kell lennie a kettős láncszem ellentétes irányokban történő megrajzolására, valamint egy-egy kézzel is végre kell tudni hajtania ugyanezt. A tükörtáblát tehát csak akkor használhatjuk, ha a szimmetrikus szakasz már kiépült, amit a pszichomotoros dominanciateszt A/ 1-9. feladatainak értékelhető végrehajtása bizonyít.

Mikor nem szabad a tükörtáblával kezdeni a fejlesztést?

Mit lehet tenni ezekben az esetekben? 
Ha a vizsgált gyermek (fiatal vagy felnőtt) az "A" tesztsor első négy feladatát képes csak elvégezni, valószínűleg váltómozgásos vagy rosszul kiépült szimmetrikus fejlődési stádiumban van. Így még nem lesz képes a tükörtáblával hatékonyan dolgozni. Az ő esetükben célszerűbb az érésüket serkentő egyéb mozgásterápiával, reflexgátlással, nagymozgásos fejlesztéssel kezdeni. A hüvelykujj-oppozíciós teszt diagnosztikai értéke a lateralizációs fejlődés zavarainál különösen informatív. A mesterséges lateralizáció, a diszlateralizáció és a "balkéz nélküli jobbkéz-fejlődés" tüneteinek hátterében meghúzódó, egyik vagy mindkét kezet érintő funkcióprobléma (pathológiás fejlődésmenet) feltárásával lényegében a lateralizáció zavarának háttérproblémájára világít rá. Ezekben az esetekben a direkt grafomotoros fejlesztés megkezdése előtt érdemes feltárni és kezelni a "félkezes"-jelenség okát. Komplett vizsgálatra van szükség, mely pontosan feltárja a vizsgált gyermek egyedi jellegzetességeit. A vizsgálatokat követően általános pszichomotoros fejlesztés és reedukáció szükséges, melynek leghatékonyabb eszközeit - minden esetben - személyre szabottan kell megtervezni. A diagnosztikai munka akkor teljes és akkor teremt biztos terápiás alapokat, ha a hiányosságok mellett körvonalazza a gyermek erősségeit is. A leghatékonyabb terápiák mindig erre építkeznek. Fontos tehát, hogy célkitűzésünk mindenkor a reformpedagógia ma is korszerű, gyermekközpontú szemléletét kövesse, miszerint: A pedagógus fejlesztő célja a gyermekben van.

Forrás:
Elsődleges forrás:Forrás: http://budapesti-ingatlan.eu/cgi-bin/tukor/index.php?mode=2&cim=Ismertet%F5
Másodlagos forrás:http://www.krasznaresfiai.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=53