2011. 08. 11. 00:00
Cimkék: gyermek, dadogás,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
A dadogás régi probléma, rengeteg kutatás kapcsolódik hozzá. Szinte mindenki találkozott már dadogó emberrel, de az kevésbé ismert, hogy mi a dadogás oka, milyen módszerek vannak a kezelésére, gyógyítására. A dadogást három szakirányból szokták vizsgálni. Egyrészt logopédia, másrészt pszichológia, harmadrészt orvosi szemszögből.
A logopédus a hibásan kialakult beszédfolyamatot korrigálja, a pszichológus a beszédtől, beszédhelyzettől való félelmet oldja, míg az orvos a testi okokat, fejlődési rendellenességeket tárja fel, gyógyítja. A lényeges kérdés azonban mindig az, hogy
mi a dadogás igazi oka.
„A dadogás nem más, mint akadozó beszéd. De igazi dadogó csak az, aki annak tartja magát" - meséli Schmidtné Balás Eszter, logopédus, aki egyben az Alapítvány a Dadogókért nevű civil szervezet önkéntese is. „Nem minden gyerek dadogó,
aki nem beszél folyamatosan, egyes esetekben lehet, hogy csak az úgynevezett élettani akadozó beszédről van szó. Ez a 2-3 éveseknél elég gyakori jelenség, hiszen a gyerek már nem csak szavakban, hanem mondatokban beszél, de a szókincse még nem elégséges ahhoz, hogy pontosan kifejezze magát. A szülő szerepe a dadogás felismerésénél és kezelésénél nagyon meghatározó. Ha egy szülő attól fél, hogy gyereke dadogni fog, mert beszédében akadozást figyel meg, akkor feltétlenül forduljon szakemberhez, mert hiszek abban, hogy a gondolatnak teremtő ereje van, megvalósulni igyekszik. Pedig a dadogás a legtöbb esetben teljesen megszüntethető, ehhez azonban az kell, hogy a gyerek idejében kerüljön szakemberhez, és a szülő is mellette álljon!"
KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIA
Schmidtné Balás Eszter logopédus közel harminc éve, három művészeti ág összekapcsolásából kifejlesztett Komplex művészeti terápiája nemcsak a gyermekeknek, hanem a szülőknek is segít. „Terápiám lényeges eleme, hogy a művészeti tevékenység hatására oldódnak a gyermek belső feszültségei. Közben persze a dadogók kezelésében általában használt, a tünetek enyhítésére irányuló gyakorlatok, mint például a légzőgyakorlatok, a hangindítás stb. is helyet kapnak, de a lényege mégiscsak az ének-zene, a mozgás, az ábrázolás hármas egysége. Közben a szülők nem a folyosón várják az órák végét, hanem szülői csoportfoglalkozáson vesznek részt. Segítünk nekik abban, hogy felismerjék a szükséges változtatásokat. Ezek közül első helyen áll a dadogáshoz való viszony megváltoztatása, mert e nélkül gyermeküknek kevés az esélye túllépni ezen a beszédzavaron.
Tudatos Szülők Lapja
Forrás:
seneca.hu
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Dr. Klaniczay Sára, Logopédiai kiadó, |
| Feketéné Gacsó Mária - Lajos Péter - Rudas Zsuzsanna, Bíró Sándor - Juhász Sándor (szerk.): Nonverbális pszichoterápiák. Animula könyvek, Magyar Pszichiátriai Társaság, Bp., 1991 |
Szemle cikkei cimkék szerint