Az Egyenlő Esélyek Európai Éve

Az Európai Bizottság a 2007. évet az Egyenlő Esélyek Európai Évének nyilvánította. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a sokszínűségben rejlő értékekre, és a mindenkit megillető, egyenlő esélyek fontosságára. Az év négy fő témaköre:

• Jogok - felhívni a figyelmet az egyenlőség jogára, a diszkriminációellenességre, valamint a halmozott megkülönböztetés problémájára;
• Képviselet - párbeszéd kialakításával bevonni a programba a megkülönböztetés által érintett csoportokat, valamint biztosítani a nők és férfiak egyenlő részvételét;
• Elismerés - a sokszínűség elismerése és népszerűsítése;
• Tiszteletben tartás - az összetartó társadalom hirdetése.

Az Egyenlő Esélyek Európai Éve az Európai Unió alapításának 50. évordulójával esik egybe, kiemelt hangsúlyt adva ezzel az esélyegyenlőség kérdéseinek.

A diszkrimináció tilalmának elve az Európai Unió jogának egyik alapelve. Az Unió hosszú múltra tekint vissza a nemi alapú diszrkimináció kiküszöbölése és a nemek társadalmi egyenlőségének előmozdítása terén. Az Amszterdami Szerződés az európai jogalkotás lehetőségeit tovább bővítette. Így születtek meg a nők és férfiak egyenlőségét biztosító számos direktíván túl a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelvek. Ezek rendelkeznek egyrészt a faji vagy etnikai származás alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, másrészt meghatározzák a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazandó egyenlő bánásmód kereteit.

2007 több okból is jelentős év a diszkrimináció felszámolása szempontjából. A néhány tagállam számára engedélyezett várakozási idő a 2000/78/EK irányelv fogyatékosságra és életkorra vonatkozó rendelkezéseinek átvételére lejár. Ez azt jelenti, hogy ettől kezdve az Unión belül minden személy egységes védelmet élvez a hátrányos megkülönböztetés terén, nemre, korra, faji vagy etnikai származásra, vallás vagy hitbéli meggyőződésre, fogyatékosságra, és szexuális beállítottságra való tekintet nélkül.

2007. december 31. a határideje továbbá a 2004/113/EK irányelv harmonizálásának a nők és férfiak árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférése, értékesítése és nyújtása témakörben, míg a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvéről szóló legújabb, 2006/54/EK irányelv harmonizálására 2008. augusztus 15.-ig kell, hogy sor kerüljön majd.

Bár a jogi szabályozás egyre kiterjedtebb, ahhoz hogy a jogszabályok valóban jelentős hatást gyakoroljanak az emberek hétköznapi életére, széles körben ismertté és mindenki számára elérhetővé kell hogy váljanak. Egyrészt szükséges, hogy mindenki tisztában legyen saját jogaival és azokat érvényesíteni is tudja, másrészt fel kell ismernie, hogy mások hasonló jogainak tiszteletben tartása rá is bizonyos kötelezettségeket ró.

A Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért - A lisszaboni stratégia új kezdete című közleményében a Bizottság kiemelte, hogy "a növekedés fellendülése létfontosságú a jólét szempontjából, hiszen visszaállíthatja a teljes körű foglalkoztatást és társadalmi igazságosságot, és mindannyiunk számára esélyt teremt." Nehéz úgy elérni a nagyratörő lisszaboni stratégia célkitűzéseit, ha az EU népességnek nagy csoportjait zárják ki állás-, képzési és egyéb lehetőségekből. Az európai társadalom sokfélesége máig kiaknázatlan előnyöket jelent egy versenyképesebb és dinamikusabb gazdaság és társadalom fejlődése szempontjából.

A hátrányos megkülönböztetés egyik jellemző példája, hogy bár a nők a jogi védelemből már több mint 30 éve részesülnek, továbbra is átlagosan 15 %-kal kapnak kevesebb fizetést mint a hasonló munkát végző férfiak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által EU-országokban végzett széleskörű kutatások kimutatták, hogy megegyező végzettség megléte mellett a személyes jellemzők - mint például az etnikai hovatartozás, a fogyatékosság és az életkor - kihatással vannak a munkahelyi elhelyezkedés kilátásaira.

Más csoportok továbbra is nagyfokú kirekesztettséget élnek meg mind a munkaerő-piaci részvétel, mind pedig a szegénység tekintetében. A romák kibővült Unióban tapasztalható helyzetéről szóló EU-tanulmány arról tesz jelentést, hogy a meglevő adatok alapján a roma népesség jelentős akadályokkal küzd a foglalkoztatás és az oktatás terén.

Európa népessége idősödik, elsősorban a gyermekvállalási kedv és a halálozási mutatók csökkenése miatt. Ennek jelentős következményei lesznek a munkaerőpiac tekintetében. A munkaképes korú lakosság a következő 25 évben több mint 20 millió fővel csökken majd. E fejlemény egyértelműen rámutat annak szükségességére, hogy a demográfia munkaerő-utánpótlásra gyakorolt hatásait a valamely oknál fogva a munkaerőpiacról kizártak részesedési arányának emelésével ellensúlyozni kell. Számos tagállamban a nemzetközi migráció és a megnövekedett mobilitás hangsúlyossá tette az etnikai, kulturális és vallási változatosság felé való nyitást. A bevándorlók második és harmadik generációinak megjelenése új politikák kialakítását követeli meg. Az Unió bővülése még több figyelmet irányított a romák helyzetére, akik a leghátrányosabb helyzetű etnikai kisebbséget alkotják Európában.

A társadalmi kohézió kiépítése alapvető kihívást jelent az Unió számára. Magában foglalja azt, hogy Európa sokféle társadalmának minden tagja számára lehetővé teszi saját képességei felismerését, valamint a gazdasági, társadalmi és politikai életben való részvételt.

A korábbi európai évek - különösen Rasszizmus elleni európai év (1997), a Fogyatékos emberek európai éve (2003), valamint "A sokféleségért. A megkülönböztetés ellen." című kampány (2003-2007) - eredményeire építve és azokból okulva az Egyenlő esélyek mindenki számára európai év lehetőséget biztosít az összetartóbb társadalom előmozdítására. Törekszik az egyenlőség és megkülönböztetés-mentesség terén a tekintélyes EU vívmányok iránti figyelem felkeltésére, valamint ösztönzi a vitát, a párbeszédet és a helyes gyakorlatok cseréjét.

Az Európai év célba veszi a számos közösséget érintő közös akadályokat és egyenlőtlenségeket. Több irányból közelíti meg a megkülönböztetés tényét. Biztosítja, hogy a nemekkel kapcsolatos kérdések az általa érintett intézkedések fő irányvonalába kerülnek. Bátorítani igyekszik a különféle közösségek közötti jó kapcsolatok előmozdítását, a bizalom kiépítését és a megértést, amely az összetartóbb társadalomhoz járul hozzá.

Az Európai év figyelembe veszi a társadalmi, gazdasági és kulturális közegben megvalósult tagállami előrehaladást is. Ennek érdekében nemcsak Európai, de nemzeti szinten is lehetőség nyílik az Európai év keretében önálló intézkedések megvalósítására.
Az egyenlőség érdekében tenni természetesen nemcsak a nemzeti kormányok egyedüli felelőssége. A közös célkitűzések megvalósításának hatékonysága érdekében az Európai év minden olyan érintett részvételét elősegíti, akik előmozdíthatják az egyenlőséget és a megkülönböztetés-mentességet. Ilyenek a szociális partnerek és a civil társadalom is. Az Európai év célja, hogy minden területen fokozza az érintettek figyelmét, mozgósítsa őket és megnyerje hosszú távú elkötelezettségüket az Európai év sikere érdekében.

Forrás:
http://www.barczi.hu
http://www.szmm.gov.hu