http://www.beszed.hu

Miért csak az ember olvas? - Csépe Valéria írása

2007. 10. 25. 00:00
Cimkék: olvasás, oktatás, nevelés, logopédia, kutatás, diszlexia, olvasászavar ,
A cikk értéke:

1. Evolúciós örökségünk

Az állatok többsége, így az ember is jelzések összetett rendszerét használja arra, hogy kommunikáljon a fajtársakkal. Beszélni azonban csak az ember beszél. Nem tudjuk pontosan, hogy a majmokéhoz hasonló, jelentéssel bíró hangadástól (vokalizáció) mennyi idő telhetett el a jól formált mondatok megjelenéséig. Azt viszont tudjuk, hogy a beszédre is alkalmas hangképző szervekkel csak az ember rendelkezik. Így beszélni és beszédet érteni csak az ember képes, ennek kivitelezésére teljességében csak az ő agya alkalmas.

A nyelvi közlés megörökítésének első komplex formái a barlangrajzok. Alkotóinak célja feltehetően nem az volt csupán, hogy a barlangok falát díszítsék, hanem az, hogy rajzban közöljenek egymással fontos dolgokat. A barlangrajzok készítőit csak sok évezreddel követték azok az utódok, akik írásrendszereket kezdtek el használni. Olyanokat, amelyeket a kódok ismerői el tudtak olvasni. Az írás és olvasás mai formáinak megjelenése legalább két lényeges tényezőhöz köthető, az agy és a kultúra evolúciójához.

Az emberi íráskultúra evolúciójának első lépéseit a rajzok jelentik, ezek a világ első, eleinte részletes, majd sematikus ábrázolásai. Az egyiptomi hieroglifákban olyan egyre egyszerűsödő rajzokat láthatunk, amelyek kezdetben a tárgyak nevét jelentik. A konkrét tárgyakat jelentő főneveket jelölni könnyű, az igék jelölése azonban nagy találékonyságot igényel, ez a hieroglifakészítőknek is fejtörést okozhatott. Saját maga számára mindenki tud olyan jelrendszert kitalálni, amelynek segítségével a közléseket lejegyzi, olyan jelrendszert megalkotni azonban, amelyet mindenki azonosan fejt meg (dekódol), már nehezebb. Az egyiptomi írásban is megjelentek a piktogramszerű, sematikus jelek, egy részük pedig a mássalhangzók jelölésére is szolgált. A dekódolás összetett megismerő (kognitív) funkciókra támaszkodott, tudni kellett a főneveket és az igéket jelölő ábrákat megkülönböztetni, az így nem jelölhető szavakat pedig hangjelölő ábrák alapján megfejteni.Az agy evolúciója

Kognitív szempontból ügyesebb, egyértelműbb, a vizuális észlelés szempontjából összetettebb volt az ékírás. Bár az utóbbi számára nehezebbé vált a jelek megkülönböztetése, lényeges újítása a beszédhangok - magánhangzók és mássalhangzók - jelölése volt. A görög, majd a római írás ezen az úton ment tovább; jól megkülönböztethető, beszédhangokat jelölő betűket használt. Innen már csak néhány száz évet kellett arra várni, hogy megjelenjenek a kézzel írott könyvek, majd Gutenberg találmányával lehetővé vált, hogy a könyvek nagyobb példányszámban készüljenek. Nem volt tehát akadálya, hogy egyre többen olvassanak, jóllehet a tömeges olvasástanulás csak a 18-19. században elterjedő közoktatással vált lehetővé. Vajon mi történhetett ez alatt az idő alatt az agy evolúciójában?

Az agy evolúciója

Ennek vizsgálatához nézzük meg közelebbről, hogy a majmok agya mire képes. A majmok kommunikálnak, de nem beszélnek, az ember közelében élő főemlősök szívesen firkálnak, festéket használnak, de ezek mégsem írásjelek. A majmok nem beszélnek és nem olvasnak. Agyuk azonban nagyon sok olyan dologra képes már, ami az embert beszélővé és olvasóvá teszi. A majmok vizuális kérgi hálózata primitív és összetett alakzatokat egyaránt képes megkülönböztetni. Kitűnően megkülönböztetik a látott mintázatokat; az alakzatokat, a tárgyakat azok nézetétől függetlenül felismerik. Olyan alakzatokat például, mint amilyeneket az ember írásrendszereiben használ. Ezekre a majomagy egyik területe (inferotemporális kéreg) különösen érzékeny.

A majmok hallókérge képes az összetett hallási mintázatokat feldolgozni, még akár olyan finom eltéréseket is, mint amilyen egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzóé. Sőt, mivel a majmok észlelésének is az a lényege, hogy a környezet ingereire adekvát választ adjanak, tudniuk kell, hogy valamilyen látott tárgy és hang összetartozik-e.

A halló- és látókéreg határán olyan agyi területeik vannak, amelyek egyszerre kapnak hallási és látási bemenetet. Ennek az úgynevezett poliszenzoros kéregnek a rétegeiben a hallásnak előreható, a látásnak viszont visszacsatoló (feedback) kapcsolatai vannak. Ezt amerikai kutatóknak egy olyan rétegelektródával sikerült kimutatniuk, amelyet az MTA Pszichológiai Kutatóintézet munkatársai fejlesztettek ki. Az olvasásnál látni fogjuk, hogy ez az integráló terület milyen értékes eleme evolúciós örökségünknek.

II. A beszélő gyermek

Említettük, hogy a beszédhangok eltérését a majom is észleli. Nem tud viszont valamit, amit már egy hat hónapos embercsecsemő is tud, azaz érzékenyebben, finomabban feldolgozni egy meghatározott nyelvnek a hangjait, nevezetesen azét, amelyet az édesanyja használ. A beszédészlelés fejlődésének fundamentumát két lényeges tényező adja, az agy genetikailag programozott érése és a nyelvi környezet hatása.

Az agy érése

Tudjuk, hogy embrió korunktól fogva genetikai program szerint halad az agy egyes területeinek, illetve ezek kapcsolatainak érése, fejlődése. Mindezt a környezet hatásai befolyásolják. A környezet formáló hatása különösen sokáig érvényesülhet a lassan érő rendszerek esetében. Mint Kovács Ilona előadásából is kiderülhetett, ilyen a látási feldolgozó rendszer. A hallási észlelés és a nyelvi feldolgozó rendszer esetében sincs másként. Amerikai kutatók 5 és 20 év közötti személyeket modern agyi képalkotó eljárással (mágneses rezonancia képalkotó eljárással) vizsgáltak. Olyan színes térképeket készítettek, amely azt jelöli, hogy az egyre hatékonyabbá váló kapcsolatok miatt vékonyodó agykéreg mely területeken, milyen életkorban válik éretté, "befejezetté". Láthatóvá vált, hogy a látási és hallási rendszer sokáig "nyitott", környezetelváró üzemmódban működik.

A környezet hatása

A környezetet a nyelvhasználó közösség, kezdetben pedig kiemelten az anya jelenti (videó). A beszédészlelés - amely, mint később látni fogjuk, a sikeres olvasástanulás fundamentuma - hatékony formálása a csecsemőkorban kezdődik. A babák megtanulják, hogy az apró akusztikus eltérések a szóként használt mintázat elejét, végét jelentik. A mintázat elemeinek, a beszédhangoknak a képviselete (reprezentációja) megváltozik.

Tegyük fel, hogy két közeli beszédhang azonos távolságra lévő hangok mátrixát alkotja. Adott nyelv azonban ezeket egy adott jellemző szerint megkülönbözteti, azaz ezt az egységesen elosztott teret széthúzza, hasonlóan ahhoz, ahogy két egymástól távoli mágnes kettéosztja a vasforgácshalmot (animáció). Az észlelési tér tehát torzul, mégpedig aszerint, hogy az adott nyelvben mi jellemzi ezeket a hangokat. Ezt a jelenséget nevezzük anyanyelvi mágnesnek. A hat hónapos magyar babának az észlelési tere például az r és l hangokra már más, mint a japán babáé. A beszédhangokat azonban sokféleképpen ejtjük egy adott nyelvi közösségben, illetve egyénenként is az egyes szavakban. Ez az agy számára feldolgozandó akusztikai különbséget jelent. A beszédészlelő rendszernek meg kell tanulnia, hogy nem ezek a különbségek a lényegesek, hanem ezeknek a hangoknak egy absztrakt tulajdonsága. Valamennyi s hangot s-nek kell hallanunk, még akkor is, ha más, nem lényeges akusztikai tulajdonságai eltérnek. Ezt a jelenséget észlelési lehorgonyzásnak nevezhetjük (animáció). Ez úgy képzelhető el, mintha egy tavon a hajókat a vitorlák színe szerint kellene azonos horgonyhoz kikötnünk; a sárgákat egyhez, legyenek világosak, sötétek, narancsosak, és a pirosakat is egyhez. A beszédészlelésért felelős agyi hálózatnak egyszerre kell a részleteket és nagyobb, absztraktabb egységeket is feldolgoznia. Ennek vizsgálatára az agynak a működés közben produkált elektromos aktivitását használjuk fel.

...

VII. Diszlexia, az olvasó agy hibaüzenete

Az eddigiek során kicsit beleláthattunk abba, milyen összetett hálózatra támaszkodik az olvasó agy, az olvasás tanulása, gyakorlása során hányféle átalakulás történik. Ha mindezt megértettük, azt is belátjuk, hogy a diszlexia megjelenési formájában igen sokféle. Azt is jó, ha tudjuk, hogy a modern genetikai kutatások szerint a diszlexia az agy fejlődésének poligénesen (több gén által meghatározottan) öröklődő eltéréseihez köthető. A diszlexiát igazán az idegtudományi kutatások fényében érthetjük meg, mégpedig azért, mert a megjelenő eltérések az agy szerveződése és nem a kognitív pszichológia által ismert kognitív rendszer szerveződése szerint rendszerezhetők, kapcsolhatók össze.

Hibák az olvasás kérgi alaprendszereiben

A diszlexiások alcsoportjai számosságuk szerint igen eltérőek. A tudomány mai állása szerint kevesebb azoknak a száma, akiknek fejlődése az agy vizuális feldolgozórendszereiben (kontraszt, forma, szín, szemmozgás) tér el a tipikustól. Sokkal többen vannak azok, akiknél a beszédhangok hibás észlelése, a szavak hangalakjának (fonológia) elégtelen feldolgozása, illetve ezeknek a hangalakoknak a tárához való hozzáférés zavara, illetve a szóforma automatizációjának elmaradása jellemez.

Említettük, hogy a beszédhangok megkülönböztetése, a beszédhangok kategóriáinak lehorgonyzása az olvasástanulás fundamentuma. Azt is láttuk, hogy az olvasástanulás során a beszédhangok reprezentációja fejlődik. Az általunk vizsgált diszlexiás gyerekek 80-85 százalékánál nem találunk a tipikus fejlődésű gyerekekre jellemző eltérés-feldolgozást a beszédhangok, különösen a mássalhangzók esetében. Hasonlóra utalnak a nemzetközi kutatási adatok is. Minél súlyosabb a diszlexia, annál szélesebb azoknak a hallási ingereknek a köre (magánhangzók, összetett hangok, tiszta hangok), amelyeket a diszlexiások tipikusan fejlődő társaiktól eltérően dolgoznak fel. Az észlelési lehorgonyzás különböző szintű hibái megakadályozzák a hang-betű szabály megszilárdulását, a betűk és a hangok integrációját, így az olvasástanulás akadályaivá válnak. A diszlexiások e csoportja nehezen jut tovább az olvasás első szakaszánál, a helyesírással pedig sokat küszködik majd, gyakran felnőttkorában is. Ezek a gyerekek nehezen jutnak túl az olvasástanulás első szakaszán, a helyesírással pedig sokat küszködnek majd, sokan felnőttkorukban is.

A diszlexiásoknak egy másik nagy csoportja csak később kerül a figyelem középpontjába. Náluk a szóforma-felismerő rendszer működik másként. Nem alakul ki megfelelően, vagy épp fordítva, a szóforma vezeti a feldolgozást, a betűk párhuzamos feldolgozása elmarad, félreolvasnak. Az így kompenzáló diszlexiások, mint ahogy EKP-adataink (Honbolygó Ferenccel és Szűcs Dénessel) is mutatják, lemaradnak már a feldolgozás korai szakaszában, még mindig a szóalak elemzésével foglalkoznak akkor, amikor a kontroll gyerekek már rég a jelentés feldolgozásánál tartanak. Nem véletlen tehát, hogy ezek a diszlexiások lassúak, amikor elemezni kell, gyorsak, amikor ismert szavakhoz hasonló alakokat látnak és a szövegkörnyezet, illetve a könyv ábrái is segítik őket. A kicsiknél fel kell tudnunk ismerni, ha nem olvasnak, csak éppen sikeresen találgatnak, mégpedig minél előbb. Külföldi utunkon segíthet, ha egy ismert üdítőital feliratát formai és színjellemzői alapján akkor is felismerjük, ha az adott írásrendszert nem ismerjük. A diszlexiások is sok ilyen apró jelre támaszkodva kompenzálják a stabil szóformák rendszerének hiányát. Az anyanyelvi szövegek olvasásánál azonban nem ez a cél. Ezért kell a diszlexiát kivennünk a fejlődési címkék sorából és arra törekednünk, hogy megértsük valódi természetét. Ma a számos tudományterület együttműködésében, nemzetközi kutatások keretében végzett munkának ez a célja.

A teljes cikk olvasása:

http://www.mindentudas.hu/csepevaleria/20070423csepe1.html

Forrás:
http://www.mindentudas.hu

Eddigi vélemények a cikkről:

nem írt még senki véleményt a cikkről

Kapcsolódó könyv(ek)

Bozsik Rozália - Kelemen Czakó Rita - Suli Plusz - Olvasóka 1.

Suli Plusz - Olvasóka 1.

Bozsik Rozália - Kelemen Czakó Rita, Tessloff és Babilon Kiadói Kft. , 2007
Kárpáti Tamásné - Tasnádyné Pap Zsuzsanna - Vajda Sándorné - Betűről betűre - Olvasásfejlesztő füzetek 3. ty, gy, ny ly -betűk

Betűről betűre - Olvasásfejlesztő füzetek 3. ty, gy, ny ly -betűk

Kárpáti Tamásné - Tasnádyné Pap Zsuzsanna - Vajda Sándorné, Krónika Nova, 2005
Még több...
 

Szemle cikkei cimkék szerint

adomány (1), afázia, stroke (16), ajak- és szájpadhasadék (11), akadálymentesítés (1), artikuláció (9), autizmus, spektrum zavar (5), beszéd (85), beszédészlelés, beszédmegértés (5), beszédfejlődés (32), beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság (70), beszédritmus (12), beszédszervek (11), beszédtechnika (18), beszédtempó (2), BNO (1), bölcsöde (1), család, szülők (15), dadogás (42), diagnosztika (8), differenciálás (1), diszfázia (2), diszfónia (5), diszgráfia, írásnehézség, legaszténia (21), diszkalkulia, számolási zavar (13), diszlexia, olvasászavar (63), dizartria (1), Down-kór (2), e-learning (2), egészség, egészségügy (2), emlékezet, memória (2), érdekvédelem, érdekképviselet (6), értelmileg sérült (1), érzékelés, észlelés (9), érzékszervek (1), esélyegyenlőség (9), esemény (1), fejlesztés (35), fejlesztő pedagógia (4), fejlődési zavar (2), felsőoktatás (2), felvételi (4), felzárkóztatás (3), figyelem (2), fogak (13), fogszabályzás (10), fogyatékkal élők, fogyatékosság (34), foniátria (9), Fővárosi Beszédjavító Intézet (5), genetika (1), grafológia (1), gyász, halál (6), gyermek (51), gyógypedagógia (50), gyógytorna, konduktív pedagógia (6), habilitáció, rehabilitáció (5), hadarás (4), hallás, hallászavar, hallássérülés (15), hang (20), határon túl (3), hátrányos helyzet (3), helyesírás (4), hiperaktív, hiperaktivitás (2), integráció, inklúzió (7), internet (2), írás (14), iskola, iskoláskor (30), iskolaérettség (3), ismeretterjesztés, tájékoztatás (5), játék (15), jelnyelv (1), készségek, képességek (27), kétnyelvűség (8), kiállítás, tárlat (4), kiejtés (3), kitüntetés, díj (1), kommunikáció (49), kompetencia (3), konferencia, előadás (75), korai fejlesztés (3), Krasznár és Fiai logopédiai, fejlesztő- és gyógypedagógiai szakkönyvesbolt (1), kutatás (15), költő, költészet (1), könyv (2), látás, látászavar, látássérülés (6), légzés (6), lelki egészség (1), logopédia (138), logopédia történet (1), logopédus (21), magyar nyelv (2), matematika (13), megemlékezés (1), megkésett-és akadályozott beszédfejlődés (9), mese, mesekönyv (13), MFFLT (3), minőségbiztosítás, minőségirányítás (1), MLSZSZ (7), Montágh Imre (1), mozgás, mozgásfejlesztés (17), mutizmus (1), nevelés (12), nyelés (10), nyelv, nyelvi fejlődés (31), nyelvlökéses nyelés (8), nyelvtan (4), nyelvtanítás, nyelvtanulás (14), oktatás (57), olvasás (40), orrhangzós beszéd (6), orvostudomány (14), óvoda, óvodáskor (13), pályakezdés (1), pályázat (10), pedagógia (21), prevenció, megelőzés (2), pszichés zavar (2), pszichológia (13), pöszeség (15), rajz, rajzolás (5), rekedtség (3), részképesség (3), ritmus (1), segítségadás, támogatás (10), siketség, nagyothallás (1), SLI (specifikus nyelvi zavar) (3), SNI (4), sport (3), stressz (1), stroke (4), számítógép, szoftver (10), számolás (9), színművészet (3), szókincs (3), szórakozás (1), szülők (19), tanfolyam, továbbképzés (12), tanulás (11), tanulási zavar, tanulási nehézség (42), tanulmány (1), társadalom (1), terápia (45), testbeszéd (4), Thoroczkay Miklósné Kövesi Lucia (4), TV (4), tünet, tünetegyüttes (4), törvények, jogok (9), viselkedési zavar (2), vizsgálat (13), zene, zeneterápia (4), önismeret (1),


a szemle összes cikke

↓ hirdetés ↓
impresszum | adatvédelmi szabályzat | írjon nekünk | partnereink |