2008. 04. 06. 00:00
Cimkék: tanfolyam, továbbképzés, pedagógia,
A cikk értéke:
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai egyeztetésre bocsátja a pedagógus továbbképzési rendszerről, illetve a pedagógiai szakszolgálatokról szóló vitaanyagát.
A "Szakmai vitaanyag: a pedagógus továbbképzési rendszer kérdéseinek áttekintése és a javasolt változtatások bemutatása" vitaanyaggal kapcsolatos véleményét, javaslatait április 10-ig várjuk a gyongyi.beresne@okm.gov.hu címre.
Szakmai vitaanyag a pedagógiai szakszolgálatokról szóló miniszteri rendelet elkészítését megalapozó döntési pontokról vitaanyaggal kapcsolatos véleményét, javaslatait április 10-ig várjuk a nagy.gyongyi@okm.gov.hu címre.
"A pedagógusok továbbképzésében Magyarországon a legnagyobb változást a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 1996. évi LXII. törvény jelentette, amely előírta a pedagógusok számára a továbbképzésben való részvételt. A közoktatásról szóló törvénynek e rendelkezései alapján a pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesz részt. A tanulmányait sikeresen befejező pedagógust jogszabályban meghatározottak szerint anyagi elismerésben kell részesíteni. A közoktatásról szóló törvény lehetőségként és nem kötelezettségként határozza meg a munkáltató részére a munkaviszony, illetőleg a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését arra az esetre, ha a munkavállaló nem teljesíti a hétévenkénti továbbképzést. Az említett joghátrány alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, ha a munkavállaló, illetőleg a közalkalmazott önhibájából nem vett részt a továbbképzésben, illetve önhibájából nem fejezte be a tanulmányait sikeresen.
A törvénymódosítást követően jelent meg a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, amely szabályozta a továbbképzésben való részvétel és a finanszírozás feltételeit, valamint a pedagógus-továbbképzési tanfolyamok akkreditációjának módját. A szabályozás értelmében a pedagógus-továbbképzésre szánt költségvetési támogatás kötött felhasználású pedagógus-továbbképzési normatívaként az intézményekhez került, felhasználása az intézményekben elkészített ötéves továbbképzési terv alapján, az intézményvezető által tanévenként jóváhagyott beiskolázási terv szerint történik.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 1999. évi LXVIII. törvény alapján a továbbképzési rendszer néhány eleme megváltozott: a pedagógus-szakvizsga letétele - néhány tevékenység folytatását kivéve (intézményvezető, vizsgaelnök, közoktatási szakértő, gyakorlatvezető tanár) - önkéntessé vált. Ezzel egyidejűleg a kötött felhasználású pedagógus-továbbképzési normatíva nagysága a mindenkori költségvetési tárgyalások mentén alakult ki. A pedagógus-továbbképzési rendszer működéséről, beválásáról a Pedagógus-továbbképzési Központ végzett országos reprezentatív felmérést 2002-2003-ban (a kutatást Liskó Ilona, Nagy Mária és Dr. Polinszky Márta végezte). Az elmúlt időszakban ilyen irányú vizsgálatra nem került sor. Az elmúlt években jól körvonalazódó változások szerint az iskolákkal és a tanárokkal szemben támasztott követelmények egyre összetettebbek.
A társadalom elvárja az iskoláktól, hogy érzékenyek legyenek a kulturális különbségekre, elősegítsék a toleranciát és a társadalmi összetartozást, hatékonyan reagáljanak a hátrányos helyzetű és a tanulási vagy magatartási problémákkal küzdő diákok igényeire, használják az új technikát, lépést tartsanak a tudomány gyorsan fejlődő területeivel és a diákok teljesítményértékelésének új módszereivel. A tanároknak képesnek kell lenniük arra, hogy felkészítsék a diákokat a társadalmi és gazdasági életre, ahol majd önállóan kell egész életük során folytatniuk a tanulást Az iskola fokozatosan a tanítás helyszínéből a tanulás helyszínévé válik, a hangsúly a tanításról áthelyeződik a tanulási folyamat szervezésére, amely mindinkább kiegészül az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés feladataival. Mindezek a tanártól is másfajta tudást, új kompetenciák kialakítását, fejlesztését követelik meg.
Fentiek alapulvételével a közoktatási szakterület áttekintette a pedagógus továbbképzési rendszer jelenlegi alapelveit, az ahhoz kapcsolódó jogszabályi környezetet, a pedagógus továbbképzési rendszerrel kapcsolatos statisztikai adatokat, amelyeket az előterjesztés mellékletében csatoltan bemutatunk.
A pedagógus továbbképzési rendszer fejlesztési lehetőségeinek végiggondolására munkacsoportot hozott létre a közoktatási szakterület, amelyben az OH, az OKNT delegáltjai, az OOIH vezetője, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztályának munkatársai, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Államtitkári Titkárság delegáltja és további szakértők részvételével egyeztetések történtek a lehetséges szóba hozható azon megoldásokról, amelyek a jelenlegi rendszer pozitívumait megtartva megoldást találnak a jelenleg is tapasztalható problémákra. Ezzel párhuzamosan egyeztetés kezdődött el a felsőoktatási szakállamtitkársággal, a pedagógus szakvizsga, szakirányú továbbképzési szak kérdésében.
...
A teljes vitaanyagok letölthetők oldalunkon!
Budapest, 2008. március
Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Látta: Csillag Márta Jóváhagyta: dr. Szüdi János
Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Szakállamtitkárság
Forrás:
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&articleID=231044&ctag=articlelist&iid=1