2008. 04. 15. 00:00
Cimkék: matematika, integráció, inklúzió, fejlesztés,
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
A matematika fejlesztésében különös hangsúlyt kap:
• a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
• a szerialitás erősítése,
• számfogalmak kialakítása és bővítése,
• az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,
• segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
• az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt" számfogalmakkal építkező számkörökben,
• a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,
• a konkrét segédeszközökkel történő manipuláció erősítése.
Területek, melyekhez az elsajátítandó tananyag tartalmak kötődnek:
• Elemi tapasztalatok a síkidomok, testek kiterjedéséről, formai tulajdonságairól
• Térbeli tájékozódás
• Időbeli tájékozódás
• Matematika alapműveletek (ha szükséges segédeszköz biztosításával)- írásbeli műveletek
• Mennyiségek felismerése, viszonyítások mennyiségekkel végzett műveletek
• Mértékegységek, méretek, pénz
• Szöveges feladatok
• Halmazok-logika
A „biztos", „lehetetlen", „lehet, de nem biztos" kifejezések segítség nélküli használata hosszabb gyakorlást igényel.
A helyiérték- és mértékegység-táblázatok át- és beváltásának megtanításához, megértéséhez
hosszabb idő szükséges.
A matematikatanulás során használt eszközök helyes használata, a megfelelő szokásrendszer
kialakítása a csoportmunka elengedhetetlen feltétele.
Tudatosítani kell a műveletvégzés sorrendjének betartását.
Lehetőségek a megsegítésre:
• A mértékváltásos feladatok megoldása cselekedtetéssel (mérőeszközök biztosításával) és segítő átváltó tábla biztosításával történhet.
• A szöveges feladatok megoldása-megoldatása, gyakorlása és számonkérése során kérdezzünk rá minden egyes részműveletre írásban, használjunk súgószavakat (különbsége, összege, együtt, maradt....). Szöveges feladatnál nagyon fontos egy megoldási minta tanítása (fő pontok megbeszélése, matematikai vázlat készítése, adatok kigyűjtése stb.).
• A fejszámolási játékok alkalmával a diszkalkuliával küzdő gyermek kapjon más feladatokat, írásban cégezhesse el a műveleteket, illetve használhasson zsebszámológépet
• A halmazok közös részének, az unió fogalmának tanítása konkrét példákkal (pl. osztálytársak, tárgyak csoportosítása) történjen.
• A törtek összehasonlítása során használhasson segítő eszközöket (körszeleteket, színes rudakat). A törtekkel való műveletvégzés tanítása során nagyon fontos a sok analóg gyakorlás biztosítása. az analógiák keresése és alkalmazása.
• A pozitív negatív szánok összeadása-kivonása során hadd használjon számegyenest.
• Sok egyéni tanítási és számonkérési helyzetre van szükségük.
• Speciális számonkérési formák alkalmazásával (írásbeli dolgozat kiváltása szóbeli (táblai) felelettel, hosszabb idő egy-egy írásbeli dolgozat elkészítésére. A számonkérés kétszemélyes helyzetben is történhet. Segítséget adhatunk nekik a feladatok értelmezéséhez, felolvashatjuk a feladatokat. A feladatvégzések során biztosíthatunk számukra segédeszközöket (írásbeli műveletvégzés fejszámolás helyett, számegyenes, színes rudak, ujjak... használata).
• Szakértői vélemény alapján mentesülhetnek egyes anyagrészek értékelése és minősítése alól.(geometria, időpont-időtartam, nyitott mondatok, kombinatorika...), valamint lehetőséget kaphatnak az érdemjeggyel történő félévi, tanév végi értékelés helyett szöveges értékelési formák alkalmazására
Forrás:
Noé Krisztina
Kapcsolódó könyv(ek)
|
Egyéni fejlesztési terv - (az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók részére) |
|
|
Dr. Perlusz Andrea, ELTE BGGYFK, 2000 |