2006. 02. 09. 00:00
A cikk értéke:![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
(Csobánka, 1843. ápr. 1. - Bp., 1905. máj. 3.): gyógypedagógus, piarista szerzetes.
1892-től a siketnémák váci, 1895 - 1905-ben a vakok bp.-i intézetének igazgatója.
A fogyatékos érzékű gyermekek nevelése terén szerzett érdemeket; a vakok számára készült Braille-írást magyar nyelvre alkalmazta.
Megszervezte a vakok ipari oktatását, zenei képzésük színvonalát magas szintre emelte s felépítette a vakok új, modern intézetét.
Főbb művei:
A beszélő siketnémák nyelvtanítása (Vác, 1887); Kis hangtan (Vác, 1895); A vakok ügyének fejlődése és állása (Bp., 1901).
Irodalom:
Tihanyi Tibor: Pivár Ignác (Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Szerk. Balanyi György, Bp., 1942.)
Forrás:
Magyar életrajzi lexikon