Meghatározás

A magyar nyelvben a hangok többségénél a levegő a szájon keresztül áramlik, kivéve az m,n,ny hangokat, ahol a levegő az orron át távozik. Ha a gyermek beszédében a hangok többsége orrhangzós színezetű, beszédhibával állunk szemben, s ilyen esetben nemcsak az artikuláció zavaráról, hanem a hangszín változásáról is szó van.

Okai lehetnek

• Szervi elváltozások:
  • Fejlődési rendellenességek: ajak- és szájpadhasadék, rejtett hasadék, lágyszájpad rövidülése
  • Orrpolip, orrsövény-ferdülés, orr-garat mandulák túlburjánzása
  • Bénulás, sérülés, hegesedés
• Működésbeli okok:
  • Renyhe lágyszájpad működés
  • Rossz beszédpélda
  • Mandulaműtét után a lágyszájpad beidegződési zavara

Tünetei - figyelemfelhívó jelek

Formái:

• Zárt orrhangzós beszéd

Jellemzője:
Esetében az orr vagy az orr-garatüreg átjárhatósága valamilyen anatómiai vagy működéses ok miatt akadályozott, s az orrüregbe az orrhangok képzéséhez szükséges levegő nem tud bejutni és így elmarad az orr módosító funkciója. Az m,n,ny hangok dünnyögő: b,d,gy színezetűek lesznek. A beszéd többi hangja is többé-kevésbé változik. Ez a zavar befolyásolja a magánhangzók képzését is, hangzásuk üres, természetellenessé válik.

• Nyílt orrhangzós beszéd

Jellemzője:
Esetében hiányzik vagy hiányos a lágyszájpad által alkotott zár (az orrüreg elválasztása a szájüregtől), és a levegő az orrüregbe is bejut, holott erre nincs szükség, s a levegő szabadon áramlik. Ennek következtében többé-kevésbé megváltoznak magánhangzók és a mássalhangzók csengése és hangszíne.
A magánhangzók közül hangzásban leginkább az i és ú hangoknál feltűnő az eltérés, mivel ezek képzésénél a nyelvhát emelkedik és így a garatból kiáramló levegőt majdnem teljes egészében az orrüregbe irányítja. Legkevésbé az á hang zavart, mert ezt nagy száj- és előrehelyezett nyelvállással képezzük és így a sok levegő a szájüregen keresztül távozhat.
Módosulnak a mássalhangzók is, főként a p-b, t-d, k-g hangok esetében, mert ezeknek a hangoknak a képzéséhez (a zár felbontásához) szükséges levegő sűrítésére képtelen a gyermek. A sziszegő hangok és az f,v képzésekor zavaró, fúvó zörejt hallani az orrban.

Nyílt orrhangzós beszéd leggyakrabban az ajak- és szájpadhasadék esetében fordul elő. Ez a fejlődési rendellenesség kiterjedhet a lágyszájpadra, súlyosabb esetben a keményszájpadra és az ajkakra is, és deformálódhat a fogazat is.
A hasadék lehet egy- vagy kétoldalú. Létrejöttében az öröklésnek is szerepe van. Rendbehozatala műtétsorozatok elvégzését teszi szükségessé.

Ez a fejlődési rendellenesség születéstől fogva sok problémát okoz. Nehezített lesz a szopás, ezért mesterségesen kell táplálni a csecsemőt. Zavarok jelentkezhetnek a nyelésnél is, mert a folyadék a gyermek orrán visszafolyik. Gyakori náluk a hurutos megbetegedés, a fertőzés veszélye nagyobb, könnyen kapnak középfülgyulladást. Gyakran halláskárosodás társul hozzá. Ha fogaik szabálytalanul nőnek, gyakran ezeknek a gyermekeknek hosszú ideig fogszabályzót is kell viselniük.
A beszédterápiát minél korábban meg kell kezdeni, de a hangzók teljes rendbehozatala, a beszéd orrhangzós színezetének csökkentése, megszüntetése csak a műtétek befejeztével, esetleg a szükséges garatszűkítő műtét után válik lehetővé és lehet eredményes.

• Kevert típusú orrhangzós beszéd

Jellemzője:
Az orr átjárhatatlansága mellett a garatzár tökéletlensége is megfigyelhető. Ebben az esetben nagyon fontos a foniáter szakorvos szakvéleményét is kikérni az esetleg szükséges műtétek elvégzésével kapcsolatban.

Forrás:
Az orrhangzós beszéd javítása, szerk.: Gerebenné dr. Várbíró Katalin, OPI, 1980.
Kovács Emőke (szerk.): Logopédiai jegyzet I. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.