Oláh Andrea: Gyorsbeszéd vagy hadarás

Ma már nem szükséges logopédusnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: az emberek beszédtempója felgyorsult. Civilizációs betegség ez, hiszen felgyorsult, pörgő világunkat követi beszédtempónk is. Archív hangfelvételekről még lassú, artikulált, szép beszédet hallhatunk. 
Bizony manapság hangosak vagyunk, amitől berekedünk, gyorsan beszélünk, sokszor nincs türelmünk végigmondani, amit szeretnénk mások tudomására hozni. Míg az 1870- es években percenként körülbelül 25 szót ejtettek ki, addig ez a szám az 1960-as években percenként már 80 szóra emelkedett. A tempó pedig egyre gyorsul.

Mitől függ a beszéd sebessége? 
A beszéd sebessége elsősorban az artikulációs tempótól, a szünetek számától és tartalmától függ. A beszédtempó jellemző az egyénre, alakulását befolyásolják belső tényezők: az életkor, a személyiség, a temperamentum, a lelki és a fizikai állapot, a beszédstílus, az egyénre beszéd közben jellemző szünetek, a nyújtások. Külső befolyásoló tényező a beszédtéma és természetesen a beszédhelyzet.

A gyors beszéd nem azonos a hadarással. Aki beszéd közben 1 másodperc alatt 9 hangot ejt ki, annak mondandóját az emberek 94 százalékban értik meg. Ugyanennyi idő alatt 19 hang kiejtése esetében a mondanivalónak csak a 85 %-a jut el a hallgató tudatáig. Ez a gyors beszéd.

A hangok és a szótagok összemosása, a szóvégi ragok elhagyása, a hangsúlytalan, monoton hangú beszéd jelentősen csökkenti az érthetőség mértékét. Amikor a beszéd folyamata, ritmusa szétesik, már hadarásról beszélünk. Ennek hátterében öröklött hajlam, vagy a központi idegrendszer működési eltérése állhat.

Milyen a hadaró gyermek személyisége?
A hadaró gyermek érzékeny, barátságos, nyitott személyiségű, de figyelmetlen, szórakozott, nehezen tud koncentrálni. Gondolkodása kapkodó.
Átlagos vagy magas intelligenciával rendelkezik. Minden érdekli őt, de ez az érdeklődés nem túl mély, könnyen elterelhető. Általában ingerlékeny, rendkívül impulzív. Könnyen teremt kapcsolatot, célratörő, öntudatos és makacs is lehet. Az, hogy milyen gyorsan beszél, szorosan összefügg a lelkiállapotával. Az ilyen gyermek az asztalnál rendszerint elsőnek fejezi be az étkezést, siet, türelmetlen, környezetét, játékait, ruháit nehezen tudja rendben tartani.

Melyek a hadarás figyelemfelhívó jelei?

• A beszédgyorsaság annál inkább jellemző, minél hosszabb a szó
• Megváltozik a beszéd ritmusa
• A gyors beszédtempó miatt nincs idő a szükséges hangképző mozgások elvégzésére, ezért a hangok és a szótagok egy részét elnyelik vagy torzítják, a szavakat gyakran megcsonkítják
• A beszéd monoton, mert tagolásra, megértést segítő szünetek tartására, hangsúlyozásra nincs idő
• A légzés felületes, kapkodó, és alig észlelhető a hangerő, a hangszín és a hangmagassági váltás

Tanácsok, amennyiben a gyermeknél gyors beszédet, hadarást észlelünk
- Ne mondjuk a gyermeknek, hogy hadar!
- Ne ismételtessük, ne javítsuk a beszédét!
- Ne szakítsuk félbe a gyermek beszédét, mindig legyen időnk őt meghallgatni!
- Ne produkáltassuk mások előtt, ha ő nem szeretné!
- Ne fárasszuk túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag! - Amikor fáradt, keveset beszéltessük!
- Bábozzunk sokat, nézegessünk mesekönyvet, énekeljünk!
- Mutassunk nyugodt, halk, dallamos, egyszerű beszédpéldát!
- Nyugodt, stabil, feltételek nélkül elfogadó környezettel vegyük körbe a gyermeket!

A beszédet nem örököljük, hanem szüleinktől és környezetünktől tanuljuk. Örököljük azonban a beszédszerveinket, az esetleges rossz hangadottságainkat, a labilis beszédtempót. A hadarás nehezen javítható, diagnosztizálásához, kezeléséhez logopédiai terápia vagy pszichoterápia szükséges. Erre azért is oda kell figyelni, mert a hadarásból dadogás alakulhat ki.

Felhasznált irodalom: Subosits I.: A beszéd pedagógiai alapjai
Tankönyvkiadó Bp., 1982., Gósy M.: A magyar beszéd
tempója és a beszédmegértés: Nyr. 1997: 129-39, szemelvények
a hadarás témaköréből Vassné Dr Kovács Emőke
Tankönyvkiadó, Bp., 1991

Forrás:
Oláh Andrea, logopédus
Lurkóvilág.hu