A Meixner-módszerről

Egyre nő a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma, ami ráirányította a szakma és a társadalom figyelmét is e problémára. A pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai kutatások gyakorlati tapasztalataik nyomán egyre inkább körvonalazhatók a tanulási- és magatartási zavarok típusai és altípusai. Ennek egyik lehetséges pedagógiai megoldását dolgozta ki Meixner Ildikó.

Hazánkban először Ranschburg Pál munkássága. (Ranschburg 1916.) hívta fel a figylemet a diszlexia problémakörére. A tanulási zavarral küzdő gyerekeket a tájékozatlanság okán, akkor még általában butának, figyelmetlennek, lustának, tekintették s kezelték. A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia) küzdő gyermekeknek, ahhoz hogy megtanulhasson olvasni, speciális olvasástanítási eljárásra van szüksége. A cél eléréséhez ma már az úgynevezett diszlexia prevenciót és az erre épülő olvasástanítási módszert alkalmazzuk. Ehelyütt tehát a Meixner - módszert mutatjuk be.

Alapvető cél, hogy lehetőség szerint minden gyermek végezze el az általános iskolát, s tanuljon meg írni, olvasni. El kell kerülni, hogy a probléma természetéhez nem illeszkedő, s így nem megfelelő pszichológiai tesztek eredményeképpen akár egy átlagos értelmi képességű gyermek is kisegítő iskolába kerüljön. Mindezen célok tették kiemelt fontosságúvá a dyslexia- és megoldásának kutatását. Ez a szülők és pedagógusok részéről is egyre fontosabb törekvés lett.

Mindezen igények következtében szükségessé vált, hogy a diszlexiás gyermekek számára kialakított olvasástanítási módszer elméleti alapjainak, gyakorlatának rendszerré alakítása. Továbbá olyan pedagógiai felmérésekre lett szükség, melyek alapján meghatározható az adott gyermek olvasási szintje, mely egyúttal a reedukációs folyamat kiindulópontjaként is szolgál.

Fontos volt olyan vizsgálati módszerek kialakítása, amely alapján már óvodás korban felismerhetővé válik a dyslexia veszélyeztetettség.

A Meixner - módszer néhány fontos elméleti eredményei, illetve gyakorlati alkalmazása:

- A dyslexiás gyerekek verbális kompetenciája lényegesen gyengébb, mint az azonos korú és intellektusú nem dyslexiásoké. E jelenség minél korábbi felismerésének (Meixner-féle szókincspróba) óvodáskorban prediktív jelentõsége van. Ez a szókincsvizsgálati módszer tehát szûrõeljárásként funkcionálhat a beiskolázási idõszakban.

A Meixner-módszerről

- Az aktív szókincs gazdagsága és felidézésének gyorsasága erõsen befolyásolja az olvasott szöveg megértését (adott intelligenciaszinten).

- A dyslexiás gyerekek számára Meixner Ildikó által kidolgozott olvasástanítási módszer.

- A ma már általánosan használt olvasásfelmérő feladatlapok alkalmazása során kiderül, hogy a diagnózis fennáll-e vagy sem.

A terápia alapelve, hogy a fejlesztést azon a szinten kell elkezdeni, illetve folytatni, ahol a gyermek képességei alapján még biztonsággal mozog. A funkciók hierarchikus felépítettsége miatt, az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával készíthetjük csak elő a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner - módszer sajátosságai:

• A módszer gyógypedagógiai terápiás kezdeményezésből fejlődött ki.
• Maximálisan alkalmazkodik a diszlexiás, illetve veszélyeztetett gyermek egyéni haladási üteméhez.
• A hang-látás-mozgás egységére következetesen épít a tanulás folyamatában.
• Eltérő betűsorrend tanítása.

A Meixner - módszer alapelvei:

A tananyag kis lépésekre bontva, vissza-visszatérő ismétlésekkel kiegészítve, a fokozatos felépítés elvének megvalósítását szolgálja. A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros) és annak konzekvens betartása a tanulás során sokoldalú asszociatív megerősítésként szolgál. A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése is komoly szempont az oktatás folyamán. A gondolkodás merevségének, letapadásának elkerülése, megelőzése is fontos célként jelenik meg. Nagy hangsúlyt feketet a gyermek pszicés, önbizalmi megerősítésére, így a pedagógus csak pozitív visszacsatolást, fejlesztő értékelést alkalmaz végig a tanulási folyamat során.

A módszer kijelöl olyan fejlesztő feladatokat, melyeket már akkor el kell kezdeni, mikor a gyermek még nem kezdte el olvasástanulását. Így például:

1. Beszédfejlesztés:
- szókincsbővítés,
- hanganalízis-szintézis,
- mondatgyakorlatok alkalmazása.

2. Beszédmozgás tudatosítása:
- ajakmozgások megfigyelése,
- zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

3. Iránygyakorlatok:
- mozgásirányok megfigyelése,
- írásgyakorlatok mozgással,
- olvasás iránya, sorváltás,
- téri relációk verbalizálása,
- tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései:

1. Betűtanítás:
- a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,
- magánhangzók tanítása artikulációról,
- mássalhangzók tanítása hangutánzással.

2. Összeolvasás tanítása:
- betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,
- az összeolvasás „játékos szituációban" történik,
- szótagok felismerése,
- betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,
- jelentés felismertetése.

3.Szavak olvasása szótípusok alapján:
- 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),
- 3 betűből álló zárt szótagok (mos),
- 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),
- 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),
- 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol).

Mondatok olvasása:
1. Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
2. Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
3. Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
4. Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:
5. Két összetartozó mondat olvasása.
6. Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Az olvasástanítással párhuzamosan de késleltetve ütemezve kezdődik el az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van.
Ma már a módosított Közoktatási Törvény is biztosítja a törvényi lehetőséget, hogy a tanulási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek hozzájuthassanak a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen, számukra legalkalmasabb oktatási-nevelési ellátáshoz.

Forrás:
Meixner Ildikó kandidátusi tézisei és
Zsilka Sándorné összeállítása alapján

Forrás:
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Saf/0/32839/1