Könyv ismertető:
E könyvnek a megírását mindenekelőtt az indokolta, hogy számos olyan szociológiai aspektusa van a gyógypedagógiának
1. amellyel a gyógypedagógiai szakirodalom rendszerint nem vagy csak mellékesen foglalkozik, de a szociológiai irodalomban is csak ritkán érintik a gyógypedagógia számos illetékességi területét,
2. amelybe a gyakorló szakemberek és a két szakma elméletalkotói vagy igazgatását végzők elkerülhetetlenül belebotlanak, és
3. amelyek alapvető meghatározó keretfeltételei még a szűk értelemben vett gyógypedagógiai szakmai munkának is.
A könyv a Gyógypedagógiai szociológia címet viseli, és elsősorban gyógypedagógusok számára íródott. Mivel azonban a gyógypedagógia a fogyatékos ügy egészét jelenti, e könyv mindazon szakemberek érdeklődésére számot tarthat, akik a fogyatékos üggyel valamilyen kapcsolatba kerülnek. Ugyancsak olvasói közé számítja ez a mű a fogyatékosokat és családjaikat is, hiszen a gyógypedagógia mindenekelőtt érettük kell létezzen. A gyógypedagógia szociológiai aspektusainak elemzése nem helyettesíti a gyógypedagógia szaktudományait. Nem a gyógypedagógia alternatívája, hanem kerete és kiegészítője az ebben a műben szereplő szemléleti, megközelítési mód. A könyv a gyógypedagógia társadalmi beágyazottságát: a felvetődő problémák társadalmi eredetét, a megoldásukra való társadalmi igényt, a felhasznált eszközöket, a kiépült intézményeket, a szakemberképzést, a gyógypedagógusok és a fogyatékosok kapcsolatát, a gyógypedagógia kompetenciáját stb. tárgyalja. A mondanivaló három nagy részre osztható. Az első rész a fogyatékosokat, a második a gyógypedagógusokat, a harmadik pedig a gyógypedagógia egészét vizsgálja.
|
