Terápia, kezelés

A hadaró vizsgálata és kezelése team közreműködését kívánja meg. A logopédusokon kívül orvosok (foniáter, audiológus, neurológus), gyógypedagógus-pszichológus, nyelvész segítheti a megfelelő differenciál-diagnózis felállítását és a terápia megtervezését.

A beszédjavító munka célja

A logopédus a beszédhangok szabályos időtartamán alapuló helyes tempójú és ritmusú megfelelő artikulációjú beszédet alakítson ki.
Célként tűzze ki a beszéd prozódiai elemeinek helyes használatát, továbbá a beszéd és a gondolkodás egységének megteremtését a közlés folyamatában.

A terápia típusának megválasztásakor figyelembe kell venni

• az életkort,
• a hadarás fajtáját,
• a tünetek kiterjedtségét,
• a hadaró személyiségét

Cél a hadaró aktív bevonásával a tünetek tudatossá tétele, felszámolásuk vagy enyhítésük.
A terápia folyamán el kell érni, hogy a hadaró az ép beszédűekhez hasonlóan valósítsa meg a beszédfolyamat előkészítését és annak kivitelezését. A család - életkortól függő - bevonása a terápiába egyrészt a beszédzavar természetének megértését mozdítja elő, másrészt a személyiség rendezéséhez adhat segítséget.

A célok a következő feladatok teljesítésével érhetők el

• az ideggyógyászati szakvélemény figyelembevételével a terápia kezdési időpontjának meghatározása,
• egyéni kezelési terv kidolgozása,
• a beszédhiba tudatosítása a hadaró egyénben,
• a hallási figyelem fejlesztése,
• a figyelem és az összpontosítás képességének, valamint a verbális emlékezetnek a fejlesztése,
• a beszédszervi mozgások fejlesztése, ügyesítése,
• a differenciált gátlás kiépítése, a beszédmozgások dinamikus sztereotípiáinak kiépítése, fejlesztése, majd erősítése,
• a lassított tempójú és ritmusú beszéd kialakítása és rögzítése,
• a normális tempójú és ritmusú beszéd automatizálása,
• a helyes beszédszünetek kitartására irányuló figyelem kialakítása
• a beszéd prozódiai elemeinek tudatosítása,
• az állandó önkontroll kiépítése és fejlesztése

A hadarás terápiájának anyaga és gyakorlatai

• a figyelem koncentrációját fejlesztő gyakorlatok,
• memória játékok,
• hallásfejlesztő gyakorlatok,
• légzési-lazítási gyakorlatok,
• hehezetes gyakorlatok a beszédütem meglassítása és a helyes beszédritmus beidegzése céljából,
• magánhangzós gyakorlatok, melyek a hangképzés tartalmának megnyújtására irányulnak,
• artikulációs gyakorlatok a hangképzés mechanizmusának tudatosítása érdekében,
• a mozgások és a beszéd összekapcsolásának gyakorlatai,
• a beszédszünetek kialakításának gyakorlatai,
• metakommunikációs gyakorlatok,
• utánmondó gyakorlatok,
• olvasási gyakorlatok,
• logikai gyakorlatok az értelmi hangsúly alkalmazása és beidegzése érdekében,
• beszélgetési gyakorlatok,
• az életmód szabályozását elősegítő feladatok,
• az önismeretet és ellenőrzést kialakító gyakorlatok.

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.