Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek (Mark Selikowitz azonos című könyve alapján)

A  DISZLEXIA  FELISMERHETŐSÉGE

            A diszlexia nagyon összetett, mulifaktorális jelenség: egyszerre több tényező játszik közre a létrejöttében. Sőt, ha a sokféle, a diszlexiásokra jellemző tényező közül csak egy van jelen, nem is lép fel diszlexia, mert az agy - működésének rugalmasságánál fogva - kompenzálni tudja. A diszlexia több tényező együttes fellépése esetén jelenik meg. Mindennek alapján - Meixner Ildikó vizsgálataira és munkásságára alapozva - állítjuk, hogy bár a diszlexiás gyermek némely tulajdonságában más, mint a többi, mégis normális, és nem tekinthető fogyatékosnak.

            A diszlexia lehet családi eredetű - ilyenkor a szülők vagy a testvérek között is találunk diszlexiást -, vagy valamilyen minimális prae - peri - illetve postnatális károsodás következménye.

            A diszlexia - Meixner szerint - viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások (pl. a gyermek adottságai), az olvasás - írás tanítására szánt idő és gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között.

            A diszlexia tüneteit 4 csoportra osztjuk:

1. Az olvasás - írásban fellépő tünetek
2. A beszéd területén megnyilvánuló tünetek
3. A magatartásban fellépő tünetek
4. Egyéb tünetek

I. Az olvasás - írásban fellépő tünetek

I/A. Az olvasás hibái:

1. Betűtévesztések:

a hasonlóság alapján lépnek fel (Ranschburg - -féle homogén gátlás). A hasonlóság alapulhat:

a/ betűk közötti vizuális hasonlóságon pl. f - t, n - h.

b/ a betűk által jelölt hangok közötti fonetikai hasonlóságon pl. g - k,  p - t,  s - sz.

c/ néhány esetben vizuális és fonetikai hasonlóságon pl. b - d,  m - n.

d/Az é - ó,  á - ó  tévesztésnél rövidlátásra kell gyanakodnunk: a gyermek mindegyik betűt elmosódott körnek látja.

E/ Ha a gyermek több betű tanítása idején hiányzott, azért keveri őket, mert „Ez az a betű, amit nem ismerek".

F/ A betűtanulásban erősen lemaradt és elkeseredett elsősöknél előfordul, hogy valamely betű megnevezésekor bármilyen hangot kimondanak, ami éppen eszükbe jut.

I/A/2. A betűkihagyások és - betoldások

a szóanalízis zavarát mutatják. Leggyakrabban a torlódó mássalhangzóknál fordul elő: friss = fris, vagy betűbetoldással: friss = firis. Súlyosabb esetekben elmaradhat a szó első vagy utolsó betűje is: nekem = ekem.

3. Szótagkihagyások és - betoldások a súlyosabb diszlexiáknál fordulnak elő. 

I/A/4. Reverziók = megfordítások:a/ a jobb - bal irányban történő betűtévesztések  pl. b - d,  p - q.

b/ a felülről lefelé történők, amelyeket inverziónak nevezünk pl. t - f,  u - n,  W - M.

c/ a betűsorrend megfordítása pl. el = le, sütkérezni = sütkérezin.

A reverzió nem az olvasástanulás elején lép fel, hanem csak akkor, amikor egyszerre több betűt próbál áttekinteni (I. osztály vége, II. osztály). Fő okának az iránytévesztést tartják.

5. Rossz kombinációk: minden haladottabb olvasó a kombináció segítségével olvas, vagyis nem betűzi végig az egész szót, hanem a szó néhány karakterisztikus betűje, illetve a globális szókép alapján kitalálja azt. Ebben segíti szókincsének bősége és a szövegösszefüggés megértése. pl. Ime = Imre, kapa = kalapács.

6. Elővételezéseknél a szóban előforduló betűk közül válik kettő azonossá, mégpedig a szó közepén lévő hasonul a szó végéhez pl. csőre = csere.

7. Perszeveráció = megtapadás esetében főleg a szavak függőleges oszlopokban való olvasásakor a gyermek az előző szó egy betűjénél megtapad, amit tovább visz a következő szóra pl. a „nyájas" szó után a „gyanús" szóból „nyanús" lesz.

8. Szóroncsoknak nevezzük azt a hibát, amikor a betűk több mint 50%-a téves, és ez teljesen eltorzítja a szöveget pl. könnyű = kunu. Súlyos esetekben szokott előfordulni.

9. Ismétlések nagyon gyakoriak. A gyermek többször nekirugaszkodik egy - egy szónak, így olvasása meg is lassul. Ez az I. osztályban még elfogadható.

10. A betűk összeolvasásának súlyos megkésése az elsősöknél: ha még decemberben is szétesnek a két betűből álló szótagok.

11. A szó olvasásának megtagadása: a gyermek nem bír továbbolvasni, általában sírásba menekül.

A diszlexiások olvasása a normál olvasókétól nem a hibafajtákban, hanem a hibák előfordulásának nagy számában különbözik.

I/B Az olvasás tempójának lassúsága

Okai: 1. Általánosan lelassult pszichomotorium. Ilyenkor a gyermek más cselekvéseket (evés, öltözködés) is lassan végez.

        2.  Az olvasási követelményeknek megfelelni nem tudás ellensúlyozására kialakult rossz olvasástechnika:

        a/ A gyermek tudja, hogy hibásan olvas, szeretné a hibákat elkerülni s egy - egy szót némán vagy félhangosan többször is elolvas.

                B/ Még csak szótagolva, vagy szótöredékeket egymáshoz illesztve tud olvasni, az iskolai követelmény viszont már a szóképes olvasás. Ezért úgy próbál ennek megfelelni, hogy először némán elszótagolja a szót, majd hangosan kimondja. A kezdő olvasás III. osztályos kor körül alakul át a felnőttnél szokásos, részben szintétikus, részben globális olvasássá: a felnőtt megfigyeli a szó néhány jellegzetes betűjét, majd ezekhez az „értelmezési háttérből"(azaz szókincséből) hozzárendel egy szót. Ebben segíti a szövegösszefüggés is. Ha nem elég bőséges a szókincs, s ha nem elég gyorsan idézhetők fel a szavak, az olvasónak betűnként kell végigolvasnia a szót.

Súlyossá lesz a gyermek helyzete, ha a lassult olvasás neurózissal társul és rögződik. Az iskolai környezetben a lassú tempó akadályozza a gyermeket abban, hogy feladatát a megkívánt idő alatt  elolvassa, megtanulja és a felmérő dolgozatokat végig megoldja. Gyakran a sok olvasási hibát az iskola csak felületességnek, kapkodásnak szokta minősíteni. E hibák azonban az írásban is előfordulnak és ezek a gyermekek elsősorban rossz helyesírásuk miatt tűnnek szembe.

I/C A szövegértés zavara

Az átlag olvasónál minél kevesebb a hiba, a szöveg annál érthetőbb, s minél jobb a szövegmegértés, annál könnyebben lehet hibátlanul kikombinálni a következő szavakat, főleg a mondat végén. Diszlexiásoknál megbomlik az összfüggés. Egyesek elég jó olvasástechnika  mellett semmit sem, vagy alig valamit értenek meg a szövegből, mások pedig igen sok hibával eltorzított szöveget is megértenek. A szövegmegértés kapcsolatban van a tanuló szókincsével, továbbá az intelligenciával.

Diszlexiásnak tekintjük a tanulót, ha a három közül: hibaszám, tempó, szövegmegértés, akár csak egyben is súlyos lemaradást mutat.

II. A beszéd területén megnyilvánuló tünetek

A diszlexiás gyermek nyelvileg fejletlen, elmaradott. Sokuknál későn indul meg a beszéd, családi beszédgyengeség, illetve motoros - expresszív (néha szenzoros) diszphasia maradványtünetei is fellelhetők. Gyakoriak a makacs, nehezen javítható beszédhibák. Sokszor a gyermek a nyelvi játékokat elutasítja, a nyelvi megértéshez kötött feladatmegoldásai lassabbak, a mesét, verset kerüli, nyelvi tudatosságában (rím, alliteráció) fejlődési lemaradás  tapasztalható. A betű - hang szabály elsajátításának problémái is jelentkezhetnek (hátterében látási és beszédhallási probléma egyaránt meghúzódhat). A diszlexiásoknak gyenge lehet a szájtérben való tájékozódásuk. Gyenge a szókincsük - ez kétféle értelemben lehetséges:

a/ kevés az aktívan használt szó

b/ szótalálási nehézségeik vannak.

  Nehezen tanulnak új szavakat, szegényes a mondatalkotásuk: mondataik rövidek, egyszerűek. Szigorú szórendet követő nyelveknél (pl. angol) gyakran elvétik ezt az egy megengedett szórendet. Néha találunk enyhe diszgrammatizmust. Alárendelő mondatok alkotása még 12 éves kor körül sem sikerül nekik. Gyenge a szövegemlékezetük, nehezen tanulnak verseket és sorrendben elmondandó dolgokat, mint pl. az év hónapjai vagy a szorzótábla.

III. A magatartásban fellépő tünetek

A diszlexiás gyermekek dekoncentráltak, fáradékonyak, a teljesítményük változó. A magatartási zavarokat elvben feloszthatjuk elsődlegesekre, amikor a gyermek adottságaiból következnek, és másodlagosokra, amikor a sok kudarcélmény nyomán alakulnak ki. Gyakorlatban bajos a kettőt szétválasztani, mert kudarcok nem csak az iskolában érhetik a gyermeket, hanem az óvodában is (pl. a csúnya rajza, a lassú öltözködése miatt), a családban, sőt az utcán is (pl. gyenge kifejezőkészsége miatt). Schenk - Danzinger a következőkben foglalja össze a fellépő magatartászavarokat:

A/ Védekezési és kitérési mechanizmusok, mint az iskolai munka megtagadása, iskolakerülés, hazugság, lopás, csalás, a kitartás hiánya.

B/  Agresszivitás: veszekedés, irigység, csúfolódás, dac, a munkát zavaró viselkedés, uralkodó magatartás.

C/    Kompenzáció: bohóckodás, felvágás, veszélyes merészség, sok evés vagy sok édesség evése.

D/ Félelemmel teli viszahúzódás: zárkózottság, a kapcsolatfelvétel kerülése, szorongás, depresszió, félelem az iskolától. Ehhez szomatikus tünetek is társulhatnak, mint hányás, evési - alvási zavarok, (iskoláskorban fellépő) dadogás, tic, eszméletvesztések, ekcéma.

E/ Mark Selikowitz „Szociálisan süket" gyermekeknek nevezi őket, mivel a szociális önismeret hiánya jellemzi őket, azaz nem jutnak el azokhoz a következtetésekhez, mint kortársaik. Nem képesek felmérni cselekedeteik szociális következményeit, gátlástalanok, gyakran tesznek tapintatlan megjegyzéseket, mert nincsenek tisztában avval, amit mondanak. Sokszor nem veszik észre, mit jelent egy arckifejezés, és gyakran megfelejtkeznek arról, ha valaki haragszik rájuk. Cselekedeteikben nem ismernek mértéket, nem tudják, mikor kell valamit abbahagyni, amiről osztálytásraik már tudják, hogy elég. Ők egyáltalán nem, vagy alig látják, mennyire másként viselkednek. Úgy látszik, nem képesek elsajátítani azokat a képességeket, amelyek a közös tevékenységekhez szükségesek. Gyakran egyedül maradnak, és náluk fiatalabb vagy idősebb gyerekekkel játszanak. Ezeket a gyermekeket meg kell tanítani a szociális élet szabályaira,- de itt is a haladás meglehetősen lassú - és javítaniok kell önbecsülésükön, és meg kell tanulniok a csúfolódások elviselését is

A diszlexiás körül elfogadó légkört kell teremtenünk. Jó lenne, ha az iskolában a pedagógus megkeresné és hangsúlyozná a diszlexiás tanuló pozitív tulajdonságait.

IV. Egyéb tünetek

1. Az esetek nagy részében fejletlen a ritmusérzék.

2. A gyermekek egy részénél dominanciazavarok állnak fenn.

3. Nehezen alakul ki a testséma.

4. Ügyetlenek a finommozgások.

5. Rossz a tájékozódás térben és időben.

Mivel a tünetek ilyen széles skálán mozognak, nem elég - noha nagyon fontos - hogy a gyermeket megtanítsuk olvasni. Fejleszteni kell nyelvi kifejezőkészségét, téri tájékozódását, oldani kell szorongásait, növelni önértékelését, meg kell tanítani a megfelelő beilleszkedésre stb. Ezért tartjuk helyesnek, ha a diszlexiás gyermekkel való foglalkozást reedukációnak hívjuk.

A  DISZGRÁFIA  FELISMERHETŐSÉGE

Az írás hibái:

1. grafomotoros hibák
2. az olvasásban fellépő hibáknak megfelelő hibák
3. a szöveg tagolásának hibái
4. helyesírási hibák
5.  az írás tempójának lassúsága

1. A grafomotoros hibákra akkor derül legjobban fény, ha a tollbamondás során figyeljük a gyermek kézmozgását:

a/ görcsös -e a ceruzafogása?

b/ gyakran, feleslegesen felkapkodja a ceruzát

c/ egymáshoz a vonalvezetésben hasonló betűket téveszt (u - v,  a - o,  f - l - b - h - k) vagy egy - egy nehezebb betűt különféle vonalvezetési stratégiákkal ír le. Ebből arra következtethetünk, hogy a grafomotoros emlékezete gyenge.                                                                              

1. Betűtévesztések az olvasásban fellépőknek megfelelően

a/ jelzett betűtévesztések: a hiba nem jön létre, de a gyerek egyes betűk előtt elakad, hogy elgondolkozzék rajtuk. Vannak rosszul elkezdett, aztán mégis jól leírt betűk: pl. olyan „m", amelynek mindkét lefutó szárán horog van; olyan „g", amelynél először kissé felfelé húzta a ceruzát, mintha „k"-t akart volna írni stb...

b/ betűkihagyások és - betoldások,

c/ szótagkihagyások és - betoldások,

d/ reverziók - ezek az írásban ritkábban fordulnak elő.

1. A szöveg tagolásának hibái

a/ egybeírási és különírás hibák,

b/ a szöveget tagoló írásjelek (főként a mondatvégiek) elhagyása,

c/ a nagybetűk használatának hibái.

1. Helyesírási hibák

A tanuló nem tudja megjegyezni a tollbamondott szöveget:

a/ kihagy vagy megváltoztat szavakat (pl. „totyog" helyett „megy")

b/ ugyanígy mondatrészeket,

c/ megváltoztatja a szórendet.

1. Az írás tempójának, lassúságának is lehet oka:

- a meglassult pszichomotorium,

- azonkívül a rossz és fárasztó vonalvezetés,

- a betűk alakján való gondolkodás,

- az írással kapcsolatos negatív motiváció.

A  DISZKALKULIA  FELISMERHETŐSÉGE

A diszkalkulia olyan számolási gyengeség, mely esetben a gyermek önmagához mérten matematikából alulteljesít.

A diszkalkulia oka: - a matematika megtanulásához szükséges részképességek fejlődésbeli elmaradása,                 -   az érzékelés - észlelés folyamatának sérülése,

                          - lehet genetikai öröklődés, illetve az idegrendszer strukturálódási folyamatának sérülése.

A diszkalkulia - veszélyeztetettségre utaló óvodáskori tünetek:

- a mozgásfejlődés elmaradása,

- grafomotoros ügyetlenség,

- megkésett beszédfejlődés,

- a nyelvi fejlődés elmaradása,

- téri irányok hibás észlelése, megnevezése

- a számlálgatás hiánya,

- az alapvető matematikai fogalmak hibás értelmezése cselekvésben, sponán játék közben.

A diszkalkulia iskoláskori tünetei:

- ügyetlen nagymozgás, egyensúlyzavar,

- a beszéd - és a nyelvfejlődés feltűnő elmaradása a matematikai alapfogalmak, műveleti fogalmak, matematika - tartalmú grammatikai struktúrák értelmezésében, használatában,

-  a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás gyengesége,

- hibás mennyiség - számnév - számjegy egyeztetés,

- matematikai műveletek végzése közben iránytévesztések, áttérés más műveletre,

- a szöveges feladatok értelmezése cselekedtetést igényel, a kijelölt művelet elvégzése eszközigényes,

- magatartászavar, pszicho - szomatikus tünetek előfordulása egyre gyakoribb.

A számolási képességekben fellelhető hiányosságok az alábbi területeket érinthetik - Mark Selikowitz szerint:

1. Matematikai felfogóképesség:

azaz a számok jelentésének megértése. Ha egy gyermeknek ezen a területen van nehézsége, akkor le tudja írni a „hetes" számot, de nem tudja, hogy ez a nyolcas előtt helyezkedik el.

2. Műveleti funkciók:

az összeadás, a kivonás, a szorzás és osztás képessége. Ha egy gyereknek nehézségei vannak az alapműveletekkel, akor hosszú ideig még az ujjait használja számoláskor.

3. A kiválasztási folyamat:

A feladat megoldásához ki kell választani a megfelelő számolási műveletet. A gyermek ilyen helyzetben el tud végezni egy összeadást vagy osztást, ha erre kap utasítást, de nem képes önállóan eldönteni, melyik műveletet kell választania, ha a feladat nem utal pontosan a kívánt műveletre.

4. Folyamatos emlékezés

Az a képesség, amellyel emlékezünk a megoldáshoz szükséges műveletek sorrendjére.

5. Szóbeli matematikai kifejezőképesség

A matematikai meghatározások és fogalmak kifejezése szavakkal.

6. Absztrakt szimbolizáció

Ez az a képesség, amivel megértjük, hogy a számok mint szimbólumok, mit jelentenek. Ha itt jelentkezik a probléma, a gyermeknek nehézségei lesznek az algebra tanulásakor.

7. Hallási - látási kapcsolódások

Ily módon azonosítjuk a számot egy leírt szimbólummal. Az ilyen gyerekek jól számolnak, de nem tudják a számokat elolvasni.

8. Csoportosítási hiba

Az a képesség, amellyel felismerjük a tárgyak egy csoportját. Ha a gyermeknél ez hiányzik, kénytelen a tárgyakat egyenként megszámolni.

9. Konkrét matematikai műveletek

Szóban forgó tárgyak, mint pl. kockák, pálcikák nagyságának és számának a megítélése. Amennyiben itt van hiba, akkor a gyermeknek nehézsége lehet, ha e tárgyakkal kell valamit tennie.Gyakran váratlan jelenség, mert a legtöbb ember számára a konkrét manipuláció könnyebb, mint az elvont számolás.

10. A mennyiség megőrzése

Annak a megértése, hogy a mennyiség nem változik a formával, pl. ha folyadékot öntünk egy rövid és széles edényből egy keskeny, magas üvegbe, akkor a folyadék mennyisége nem változik.

11. Az arányok megállapítása

Az a képesség, hogy állandó matematikai arányokkal dolgozunk. Amennyiben ebben hiba van, egy gyermek pl. nem tud három kockát három gyermekhez kapcsolni.

12. A számok grafikus megjelenítése

Emlékezés a számokra és azok leírására.

13. A műveleti jelek alkalmazása

A matematikai jelzések megértése, mint "+" és "-". Ha a gyermek ezt nem érti,  nagy mértékben lassítja munkáját, mert nem érti meg, mit jelent az a jel, amit leírt.

Szakirodalmi könyvajánlás Mark Selikowitz: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek című könyvének függelékében található (157 - 160.olal)

Forrás:
A XXII. kerületi Logopédiai Szakszolgálat weboldala - Publikációk