http://www.beszed.hu

Diszlexia tünetei, figyelemfelhívó jelek

2008. 02. 01. 00:00
Cimkék: tünet, tünetegyüttes, diszlexia, olvasászavar , beszédhiba, beszédzavar, beszédfogyatékosság,
A cikk értéke:

Kik a veszélyeztetettek? Figyelemfelhívó jelek

A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. betűcserék, kihagyások, betoldások) azonosak, a különbség a tünetek mennyiségében, arányában és fennmaradásában van.

  • Bemeneti (észlelési) zavarok:
    • vizuális percepció zavara:
      • forma-hely (d-b)
      • irány
      • távolság-mélység megítélése
      • szem vezetése
      • alak-háttér (betűre, betűcsoportra koncentrálás)
    • auditív percepció zavara:
      • hangok differenciálásának zavara
      • hangok folyamatának lassú felfogása
      • alak-háttér
  • Integrációs zavarok
    • szeriális zavarok
      • beszéd (cipő-pőci)
      • olvasás:
        • nehezen tanulják meg a betűket
        • összetévesztenek betűket (főleg a hasonló íráskép: pl. u-n, d-p, vagy a hangtani hasonlóság alapján: pl.: z-sz, gy-ty)
        • nehezen tanulják meg az összeolvasás technikáját
        • lassan olvasnak és sokat hibáznak
        • felcserélik a betűk és szótagok sorrendjét és az olvasás irányát
        • betűket, szótagokat hagynak ki vagy toldanak be
        • a szavakat olvasás közben gyakran felismerhetetlenségig eltorzítják
        • nehézségeik vannak az olvasott szöveg megértésében
          • történet sorrendje
          • napok, hónapok, számolás, vers, játékok
    • absztrakciós zavarok:
      • jelentéssel összekapcsolt (általánosságok, tréfa megértése)
  • Memória zavarok (a rövid távú emlékezet alapja a hosszú távúnak)
    • rövid távú (vizuális, auditív) memória
    • hosszú távú
  • Kimeneti zavarok
    • nyelvi zavarok
      • spontán beszéd (általában jó)
      • kötött beszéd (zavart)
      • szókincs (az aktív zavart, a passzív nem annyira), nehezen fejezik ki gondolataikat
      • gyengék a fogalmazásban
      • grammatikai készség (rag, kötőszó, névutó jelentését nem értik mindig meg, használatuk sem mindig adekvát)
      • gyakran még iskolás korukban sem ejtenek tisztán minden hangot
      • gyenge szerialitásuk miatt nehezen tanulnak meg verseket, illetve sorrendben elmondható dolgokat
      • nehezen jegyzik meg az új szavakat, kifejezéseket és neveket
      • általában gyengébbek az idegen nyelvek tanulásában
    • motoros zavarok
      • nagymozgások
      • finommozgás (az írás csúnya és lassú)
      • vizuo-motoros zavarok
  • Egyéb tünetek:
    • gyenge a ritmusérzékük
    • keverik a jobb-bal irányokat
    • rossz a térbeli és időbeli tájékozódásuk
    • egyszerre csak egy utasítást tudnak megjegyezni
    • rövid ideig tudják a figyelmüket összpontosítani
    • fáradékonyak

A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek

A hibák a következőképpen csoportosíthatók:

  • betűk kihagyása
  • szótagok kihagyása
  • betűk, szótagok felcserélése
  • felesleges betűk és szótagok betoldása
  • a szóalak teljes eltorzítása.

Diszlexiára épülő másodlagos tünetek lehetnek

  • magatartási zavarok
  • személyiség megváltozása
  • szomatikus tünetek

Miben tehetségesek a diszlexiások?

  • A diszlexiás emberek vizuális gondolkodók.
    • Mivel képekben gondolkodnak, nehezen értik meg a betűk, számok és szimbólumok világát. Képesek azonban megtanulni ezeket. Ezért van szükségük a tanuláshoz speciális módszerekre és több időre.
  • Ügyesek a logikát igénylő feladatokban, jó az analógiás és kombinációs készségük, intuitívak és nagyon kreatívak. Sokan közülük kifejezzen tehetségesek a matematika, technika esetleg a természettudományok és a zene területén.

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
A diszlexiáról és egyéb tanulási zavarokról szülőknek, A Dyslexiás Gyermekekért Baranyában Egyesület kiadványa, Pécs, 2004.
Frank R. Vellutino: Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia, Fejlesztő pedagógia, 1992. 1-2.

Eddigi vélemények a cikkről:

nem írt még senki véleményt a cikkről

↓ hirdetés ↓
impresszum | adatvédelmi szabályzat | írjon nekünk | partnereink |