Gósy Mária és Horváth Viktória konferencia-előadása:
Az iskoláskorig elhúzódó beszédhiba nemcsak a beszédprodukcióban jelent problémát, hatással van a beszéd feldolgozására is. Az artikulációs hiba miatt ugyanis a gyermek kénytelen több energiát fordítani saját beszédprodukciójára, ezért nehezítetté válik a közlések feldolgozása.
A tartósan fennálló, akár iskoláskorig elhúzódó beszédhiba magasabb szintű kognitív működési zavar, nyelvi zavar jelzője lehet. Számos esetben pedig éppen a beszédészlelés elmaradott működése áll a makacs beszédhiba hátterében. A jelen kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a súlyos beszédhiba esetén fennállnak-e beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Hipotéziseink szerint a beszédhibás iskolások beszédpercepciós működései elmaradást mutatnak a beszéd- és nyelvi zavart nem mutató kortársaikéhoz képest.
A jelen kutatásban 90 iskolás vett részt, 7–9 évesek (korosztályonként 30 fő), mindannyian súlyos, több hangra kiterjedő beszédhibát mutatnak. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamataikat a GMP-diagnosztikával mértük fel. Minden gyermekkel elvégeztük a teljes diagnosztikát, a jelen kutatásban 10 részteszt eredményeivel dolgoztunk, a tesztlapokon mennyiségi és minőségi elemzéseket egyaránt végeztünk.
A statisztikai elemzések az SPSS programmal történtek. Az eredmények azt mutatták, hogy a beszédhibás iskolások beszédpercepciós folyamatai elmaradást mutatnak tipikus beszédfejlődésű kortársaikhoz képest. A folyamatok nagy részénél nem következik be az elvárt életkori fejlődés, vagyis a súlyos beszédhiba miatt a gyermekek percepciós szintje stagnál. A beszédfeldolgozás zavarai pedig alapvetően megnehezítik az írott nyelv és az új ismeretek elsajátítását.
A logopédiai terápia során tehát nemcsak a beszédhibára, hanem a beszéd feldolgozásának fejlesztésére is figyelmet kell fordítani.
Forrás:
HUNRA-blog - A Magyar Olvasástársaság blogja
