2008. 02. 01. 00:00
Cimkék: pedagógia,
A cikk értéke:
Az iskolai nevelés funkcióinak a társadalmi szintű változásokból okán kialakult olyan újabb keletű, sokrétű, bonyolult és professzionális kompetenciák meglétét követeli, amelyekre a jelenleg dolgozó pedagógusok nagy része még nem lehet eléggé felkészült.
A professzionalizálódás iránti egyre hangsúlyosabb igény megteremti a jelen pedagógiai gyakorlatán túlmutató szakmai kompetenciák bevonását a diákok iskolai nevelésébe.
Az általános tapasztalatok és vizsgálati adatok is igazolják, hogy az iskolák többsége nehezen fogad be más, az iskolai struktúrán kívül eső szakmaiságokat.
Annak ellenére sem, hogy a pedagógusok gyakori panasza a gyerekekkel és a szülőkkel kialakuló konfliktusok növekvő száma, a keletkező problémák kezelhetetlensége, a túlterheltség és tehetetlenség érzése.
Márpedig a szociális, a pszichológiai és a pedagógiai munkának vannak bizonyos átfedései, de talán különbözőségből még több van. Épp úgy, ahogy a felmerülő problémák, amelyekkel a pedagógusnak meg kell küzdenie is igen széles körűek, összetettek lehetnek.
A pedagógusok többsége azonban ezen nyilvánvaló nehézségek ellenére is fél az ellenőrizhetőségtől, a beleszólástól, az esetleg más szakmák által nyújtott tanácsadói támogatástól.. Mindezeket pedig tovább mélyíti a bizalmatlanság, a feleslegessé válás lehetőségétől való szorongás, az egzisztenciális biztonság féltése.
Jó példa erre, hogy egyelőre nem tudott annyira széles körben elterjedni - mint amennyire pedig óriási szükség van rá -, az iskolában az iskolapszichológusok alkalmazása. A nevelési tanácsadóknak is csak hosszú harc árán sikerült pedagógiai szakszolgálattá minősülniük, s az iskolával való kapcsolatukat sem Alakul sok esetben harmonikusan.
A kérdés a levegőben lóg: a pedagógus képzettségét, felkészültségét, kompetenciáját kell-e fokozni, bővíteni, avagy teret kell biztosítani az iskolában az új szakértőknek, melyek nagy terheket levehetnének a pedagógusról, miközben a gyermek ügye is mindinkább kielégítően alakulhat.
A világban és a társadalomban bekövetkezett változásoknak a nevelés funkcióira gyakorolt hatása felveti a nevelői szerep óhatatlan megváltozásának kérdését is. Fel kell ismerni és komolyan kell venni a pedagógus és pszichológus együttműködésében rejlő fontos nevelési lehetőségeket a gyermek és a szülőkkel való kapcsolattartás vonatkozásában is. Érdemes elgondolkodni az iskolai gyermekvédelem aktuális feladatairól, illetve az e feladat minél gondosabb ellátáshoz szükséges kapcsolatok kiépítéséről.
Fontos feladat és igény az iskola folyamatos kapcsolattartásának, párbeszédének kialakítása a tudomány, a közoktatás-politika és a nevelési-oktatási, segítői gyakorlat különböző intézményei, szereplői között.
Szekszárdi Júlia munkája alapján, in: Új Pedagógiai Szemle
Forrás:
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Scd/0/32672/1